Félnapos workshopot tartottunk 2026. november 13-án Az előrejelzéskészítés pszichológiája címmel. A rendezvény a Controlling és Teljesítménymenedzsment Oktatói munkacsoport és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézete kutatócsoportjának közös szervezésében valósult meg.
A programon egy hazai kutatás eredményeit mutattuk be, amelyet a Horváth Péter Alapítvány támogatott. Közgazdászokból és pszichológusokból álló kutatócsoportunk azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az adatelemzők döntései, várakozásai és gondolkodási mintázatai az adatalapú előrejelzéseket. Kutatásunk alapfeltevése az, hogy a controllerek és az adatelemzők nem semleges információközvetítők, hanem ítéletalkotó szereplők, akik döntéseikkel formálják a vezetői információalapot. Hiszen minden elemzési és modellezési feladat az emberrel kezdődik és az emberrel végződik, függetlenül attól, hogy Excel-t vagy AI-modellt használunk.
A humán tényező az adatelemzésben
Az adatok és az elemzési eszközök egyre bővülő tárháza alapjaiban formálja át a vállalatok adatelemzési gyakorlatát. Sok szó esik az adatelemzés eredményeit felhasználó vagy éppen azt negligáló vezetők szerepéről és emberi mivoltukból származó torzításukról. Jóval kevesebb kutatás vizsgálja azonban az adatelemző szerepét. A workshop első felében ezt térképeztük fel, bemutatva a szisztematikus szakirodalmi áttekintésünk eredményét, melynek során a Scopus és a Web of Science tudományos adatbázisokra támaszkodtunk.
Arra jutottunk, hogy az elemzői ítélet akkor torzul, ha a szervezeti lehetőség és a motiváció egyszerre jelen vannak. Ilyen szervezeti lehetőségeket biztosít az információs bizonytalanság, a széles elemzői autonómia és a felek közötti információs aszimmetria. Ezek mindegyike jelen van a prediktív elemzések, az előrejelzéskészítés során, melyben így az emberi ítélőképesség meghatározó szerepet játszik.
Az előrejelzéskészítésre fókuszáló interjús kutatásunk eredményeit a workshop második felében mutattuk be. 31 interjúalany 2 174 percnyi interjúját elemeztük. Különböző előrejelzési helyzeteket azonosítottunk attól függően, hogy az előrejelzés tárgya mennyire kötődik előzetes teljesítménycélokhoz és mennyire fejlett a modell. Elemzői mérlegelés minden előrejelzési helyzetben, s annak szinte minden lépésében jelen van, a kérdés megfogalmazásától az adatok kiválasztásán és a kiigazításon át az eredmények kommunikálásáig. Azonban a modell fejlettsége eltérő pontokon ad lehetőséget az elemzői ítéletre, így a torzításra.
Kitekintés és tanulságok a controlling gyakorlat számára
A záró kitekintésként a jövőbeli CFO-szervezetet emberek és AI-ágensek hibrid szervezeteként vázoltuk fel, ahol az elemző a folyamat minden lépésében dönt (human in the loop), vagy felügyel és jóváhagy (human on the loop).
A kutatással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban a szervezők az uh.su1795115801nivro1795115801c-inu1795115801@stik1795115801uzs.s1795115801enga1795115801 címen érhetők el.
