„Képzési kimenetek a controlling oktatásban” címmel került meghirdetésre az oktatói munkacsoport tavaszi workshopja, melynek célja annak körbenjárása volt, hogy mit kell tudnia egy ma frissen végző, a controlleri szakmát választó fiatalnak. A workshop első felében gyakorló vállalati szakembereket kérdeztünk meg arról, hogy mik a hazai vállalati elvárások a frissdiplomásokkal szemben. Ezt követően a globális tendenciákat ismerhették meg a résztvevők. A workshop második felében az egyetemi oktatókat szólaltattuk meg: hol a helye a controlling oktatásnak az egyetemi portfólióban, s mit kapnak a hallgatók ezen tárgyak, illetve képzések keretében. Végül a controlleri álláshirdetésekből vontunk le következtetéseket.
Dr. Drótos György (az MCE elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Intézetigazgatója) bevezetőjében azt a provokatív kérdést tette fel, hogy vajon elég e, ha egy pályakezdő nyitott, rugalmas, jól kommunikál, a vállalati gyakorlatban a többit majd úgyis megtanulja. Avagy a soft skill-ek mellett a hard skill-eknek is fontos helyet kell kapnia az egyetemi oktatásban? Krizsanovich Péter (OTP csoport) is megerősítette a hallgatóságot abban, hogy mindkettő fontos. Négy plusz egy pontban foglalta össze a pályakezdőkkel kapcsolatos elvárásokat. (1) Az informatikai jártasság értéke folyamatosan nő, hiszen ami korábban fejlesztői feladat volt, az ma már felhasználói kompetencia. (2) Az új munkamódszerek, így az agilis működés, a kollaborációs eszközök ismerete is egyre inkább elvárás. (3) A munkavállaló kialakult személyes orientációja, azaz a tudatos és stabil pályaválasztás érték a munkaadó számára. (4) „HR kapcsolatok”, azaz a fiatal tudjon kérdezni, megfogalmazni gondolatait, képviselni magát. (+1) Etikus hozzáállás.
Várkonyi Diána (Magyar Telekom, Csoportkontrolling és Vállalatfinanszírozás Vezető) a Magyar Telekom agilis átalakulás utáni CFO szervezetét mutatta be. Az informatika szerepének felértékelődését jelzi, hogy a CFO területek mindegyike magában foglalja az őket támogató informatikát fejlesztő, működtető informatikusokat is. Így pl. az ERP a számviteli és adózási területhez tartozik. Diána hangsúlyozta, hogy nemcsak a pályakezdőkkel szemben változnak az elvárások, hanem a pályán már régóta dolgozóknak is folyamatosan változnia, alkalmazkodnia kell. Egy controllernek business partnerként kell működnie, erre a digitalizáció, az automatizáció által kiváltott rutinfeladatok leépítése ad lehetőséget. A gazdasági alapismeretekkel egyenrangúan fontos az ügyfélközpontúság (delivery) és a proaktivitás (mindset), az IT skillek (Excel makróírás, Power BI ismeret és adatbáziskezelés), valamint a jó prezentációs készség (storytelling).
Csapó Zoltán (Magyar Posta, Kontrolling Igazgató) az erős számviteli alapok fontosságát és az általános gazdasági érdeklődést, így akár pl. a napi gazdaságpolitikai események követésének jelentőségét emelte ki. Zoltán szerint bár az „Excel a jövő kockás füzete”, sok vállalat esetében az Excel még mindig a mindennapok részét képezi. Szatmári Johanna (Veolia Energia, QHSE vezető) egyetértett ezzel, hiszen különösen bizonyos vállalati méret alatt – ahol nincsenek még robosztus rendszerek – az „Excel a controller svájci bicskája”. Az erős Excel felhasználói gyakorlat jó alapot ad a BI rendszerekhez is. Az ERP-k és a tervezési eszközök logikáját, szóhasználatát ugyan fontos megismertetni a hallgatókkal az egyetemi oktatás keretein belül, de számosságuk miatt a konkrét megoldásokkal teljeskörűen nem lehet és talán nem is érdemes foglalkozni. A konkrét rendszerek használatát, ahogy az iparági ismereteket is a vállalati gyakorlatban elsajátítják a munkavállalók.
Radó István (MCE elnöke, az IFUA Horváth and Partners ügyvezetője) külföldi vállalatok átalakuló CFO szervezeteiből hozott példákat arra, hogyan tűnik el a „controlling” és a „controller” kifejezés, s veszik át helyüket más, hangzatos nevű tevékenységek és pozíciók. István bemutatta az IMA (Institute of Management Accountants) kompetenciaprofilját is, majd ezek alapján következtetéseket, ajánlásokat fogalmazott meg a controlling képzés számára – hangsúlyozva, hogy maga a munkahely is egy oktatási intézmény, mely folyamatos fejlődést nyújt.
A rövid szünet után négy hazai egyetem mutatkozott be. Elsőként Szóka Károly (Soproni Egyetem) mutatta be a Soproni Egyetem által kínált képzésekben a controlling típusú tárgyak helyét és tartalmát, ahol a magas szintű Excel használat a gyakorlati feladatok megoldásában kap szerepet. Böcskei Elvira és Földes Gábor (Budapesti Műszaki Egyetem) részletes áttekintést adott a pénzügy-számviteli alap- és mesterképzések felépítéséről, kiemelve a controlling típusú tárgyak bemeneti és kimeneti követelményeit. Elvira felhívta a figyelmet arra is, hogy a stabil számviteli alapok nemcsak e szakok hallgatói számára fontosak. A számvitel alapoktatásnak reagálni kell azon szakok igényeire, ahol nem a könyvelés módszertani, tartalmi részletei fontosak, hanem a gazdasági alapfogalmak megismertetése és a pénzügyi összefüggések láttatása. Kit képzünk és kinek képezzük őket? – vetette fel Musinszki Zoltán (Miskolci Egyetem). Vidéki egyetemként fontos azt tisztázni már a képzések tervezésekor, hogy kik közül kerülnek ki a hallgatók és ők várhatóan hova indulnak tovább. Végül Szukits Ágnes (Budapesti Corvinus Egyetem) mutatta be a Vezetés és Szervezés mesterszak controlling specializációjának felépítését és az idei félévben először indult Üzleti adatelemzés tárgy tematikáját.
Zárásként a controlleri álláshirdetéseket elemző korábbi tanulmányokról adott áttekintést Szukits Ágnes, aki ezt követően azt vizsgálta, hogy a ma elérhető álláshirdetések alapján hogyan különböztethetőek meg a controller, az adatelemző és az adattudós szakma által megkövetelt IT skill-ek: A kontroller ERP-ben, BI-ban és adatvizualizációban jártas, az adatelemző egyben alkalmazott statisztikus, szakértelme bővül további strukturált adateszközökkel, az adattudós pedig nemcsak a strukturált, hanem a strukturálatlan adateszközöket és platformokat is használja. Az előbbi jellemzően felsőfokú gazdasági, az utóbbiak informatikusi, mérnöki végzettséggel rendelkeznek.
A beszámolót készítette: dr. Szukits Ágnes
A következő ws: 2021. október 22.
Téma: Automatizáció a controllingban – Lehetőségek és korlátok