A tavaszi félévben megtapasztalt kényszerű digitális átállás és az őszi félévben jellemző hibrid oktatás igazán aktuálissá teszi azt a kérdésfelvetést, hogy miként (ne) oktassunk és értékeljünk a felsőoktatásban. A tavasszal elhalasztott, s most ősszel online, MS Teams-ben megtartott workshopon Drótos György és Szukits Ágnes rövid felvezetése után kilenc egyetemi oktató osztotta meg a résztvevőkkel tapasztalatait az oktatási és értékelési módszertanokról. Hogyan tanítottunk eddig és hogyan fogunk tanítani a jövőben? Mi és miért működik jól a tantermi oktatásban, s mit tanított nekünk a kényszerhelyzet szülte digitális oktatás?
Tirnitz Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos controlling oktatásáról, Böcskei Elvira és Földes Gábor a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem gyakorlatáról, Takács Erika a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzőjének tárgyairól, Fabricius-Ferke György a Károli Gáspár Református Egyetemen és Budapest Gazdasági Egyetemen szerzett tapasztalatairól beszélt. A szünet után Szóka Károly a Soproni Egyetem, Musinszki Zoltán a Miskolci Egyetem színeiben osztotta meg tapasztalatait, végül pedig Szabóné Veres Tünde a Budapesti Corvinus Egyetem számvitel oktatásáról, Szukits Ágnes pedig a BCE mesterszakos menedzsmentkontroll rendszerek tárgy tapasztalatairól beszélt.
2020. március közepén valamennyi intézmény távolléti oktatásra állt át. Az átállás sok esetben felgyorsított olyan régóta tervezett változtatásokat, amelyek hosszabb távon is velünk maradnak. Előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor számos hátrányt és kezelendő problémát is felvetettek az előadók.
A hagyományos, elméleti tananyagot 90 percben átadó előadások eddig sem voltak népszerűek a hallgatók körében. Az előadó és a hallgató közti fizikai távolság, a kapcsolat virtuális jellege pedig további kihívások elé állította az oktatókat. Az előadásokat kiváltó részletesebb PowerPoint diák és a hangalámondásos slide-ok helyett az őszi félévben inkább már az előre felvett videó-előadások és a szinkron előadások jellemzőek. A 90 perces monológok online azonban még kevésbé állják meg a helyüket, mint tantermi körülmények között. Rövidebb előadásblokkok között és /vagy az óra végén beiktatott játékos teszteket igazán értékelik a hallgatók, fenntartja érdeklődésüket.
A hallgatói érdeklődés fenntartása és aktivitás megteremtése a gyakorlati foglalkozásoknál is kihívás. Ami tantermi körülmények jól működik, sok esetben kudarcot vallott online órán. Az órai vitákat legnehezebb reprodukálni a virtuális világban. A hallgatói aktivitásért – a teszteken, szavazásokon – túlmenően még inkább meg kell küzdeni. Míg az alap- és a mesterképzésben az online térben egyébként jelen lévő, az órára bejelentkező hallgatók inaktivitása volt a probléma, addig a levelezős és posztgraduális képzésekben sokszor az online bekapcsolódás is probléma volt (köszönhetően a hétvégi / esti időpontoknak és a munkahelyükön jellemzően ekkortájt különösen túlterhelt hallgatóknak).
Oktatói oldalról az online órára való felkészülés jellemzően sokkal több tudatosságot és tervezést igényel, a spontaneitásnak kisebb tér jut. Nemcsak a dinamikája más egy online órának, sok esetben az időigénye is nagyobb. A tantermi gyakorlati órák óravázlata online körülmények között jellemzően nem működik.
Nemcsak az oktatási órákra való készülés, hanem a hallgatói teljesítményértékelés is jóval nagyobb idő- és energiabefektetésnek bizonyult. Az online tesztek nagy előnye, hogy „kijavítják magukat”, de e feladatsorok jellemzően egyszer használatosak, mert nagyon könnyen közkinccsé válnak a kérdések. A vizsgáztatás tiszta körülményeinek ellenőrzése szinte megoldhatatlan a jelenlegi online platformokon: a hallgatói együttműködés nehezen kiküszöbölhető vizsgázás alatt, emiatt gyakran mérhetően jobb eredmények születtek az online vizsgáztatásban, mint tantermi körülmények között.
A szummatív (a tanulási folyamat végén történő minősítő) teljesítményértékelés nehézségei miatt az évvégi online tesztek, zh-k szerepét sok esetben részben vagy egészben átveszi a formatív (a tanulási folyamat közbeni) teljesítményértékelés. A beszámolók alapján ennek leggyakoribb formája a heti pontszerzés, tesztek kitöltése az előadás(blokk)ok után, mely a hallgatói aktivitást is serkenti.
A meeting alatt egy közösen szerkesztett Google dokumentumban összegezték a résztvevők a tapasztalatokat. Összegyűjtötték azt is, hogy ki milyen online eszközt használ az órai tesztekre, év végi vizsgákra, s ezeknek milyen előnyeit és hátrányát tapasztalták.
A munkacsoport 2021 tavaszi workshopjának témája a controlling tantárgyakhoz / szakirányokhoz kapcsolódó képzési kimenetek alap- és mesterképzésben, tervezett időpontja a szorgalmi időszak utolsó napja, azaz 2021. május 14 péntek. A őszi workshop témája a kutatás és publikációs lehetőségek.
2021. május 14. péntek 10.00-14.00
Képzési kimenetek a controlling oktatásban
2021. október
Kutatási témáink és publikációs lehetőségeink a controlling és teljesítménymenedzsment területén